Sok szülő felteszi a kérdést, mikor kezdjen el nyelvet tanulni a gyerek?

Többek között erre a kérdésre kereste a választ a "Korai nyelvtanulás, és utána...?" címmel megrendezett luxemburgi konferencia is, ahol az alábbiak fogalmazódtak meg:

A konferencia ajánlásai között a legnagyobb egyetértés annak a gondolatnak a területén született, hogy a nyelvtanulás minél korábbi elkezdésére irányuló törekvés visszafordíthatatlan, szükséges és mindenképpen előnyös.

Elfogadott és népszerű az a szemlélet, mely szerint a korai nyelvtanítás nagymértékben elősegíti olyan európai polgárok képzését, akik több nyelven képesek kommunikálni és ezáltal alkalmassá teszi őket a kulturális közvetítő szerepre, a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

A nyelvtudás ezenfelül gazdasági szempontból is elengedhetetlen, az idegennyelv-ismerettel rendelkező európai polgár a munkaerőpiac fontos és értékes portékájává vált.

Természetesen a később elkezdett nyelvtanulásnak is vannak előnyei. Ilyenek például a tanuló fejlettebb olvasás- és íráskészsége, az anyanyelv rendszerének és a tanulási stratégiáknak bizonyos fokú ismerete és a többrétű háttértudás.

Sokáig versengett egymással a két különböző szemléletet - korán vagy később kell-e elkezdeni a nyelvtanulást - valló szakemberek tábora. A legújabb kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy a korai nyelvtanulás fontosságát támogatók elméletei igazolódnak.

A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható a többnyelvűség fellendítése Európában. Ez lényeges tényező, mert garantálja a gyerekek esélyegyenlőségét egy esetleges társadalmi változás, illetve előre nem látható jövő esetén is, továbbá a többnyelvű iskolák létjogosultságát, illetve a diákok mobilitását. Reális célnak tűnik két nyelv magas szintű tudása, és még néhány nyelv valamilyen szinten való ismerete. A nyelvoktatásnak ezen elgondolás szerint párhuzamosan kell történnie, ami kettő vagy több idegen nyelv egyidejű tanulását jelenti.”

A gyerekkori nyelvtanulás fontossága egyre inkább köztudott. Ha a kisgyerekek megszeretnek egy idegen nyelvet, sokkal könnyebben fognak a későbbiekben megbirkózni a nyelvtanulás nehézségeivel. Az óvodások és a kisiskolások hangképzésének kifejlődése még nem zárult le, ezért tudnak ebben a korban könnyedén elsajátítani a magyartól eltérő hangokat és intonációt. A gyakorló szakemberek tapasztalatai arra utalnak, hogy óvodás- és alsó tagozatos korban az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatok során rögzülnek az idegen nyelv szavai s bizonyos mélységig nyelvtani szabályai. Mindez azonban csak akkor következik be, ha az egész folyamatot a játékosság, a spontaneitás hatja át. Éppen ezért a Nyelvhatár Oktatási Stúdió is a játékosságra fekteti a hangsúlyt.

Hatalmas előnnyel rendelkezünk, ha felismerjük, hogy a gyermekünk ebben a korban olyan, mint a szivacs. Nem korlátozzák félelmek, hogy nem jól mondják az adott szót, nem úgy mint felnőttkorban. Néhány szóval is bátran kifejezik magukat, hiszen a kommunikációjukat kiegészítik testi gesztusokkal. A nyelvtani összefüggéseket ösztönösen a szövegkörnyezetből tanulják meg és alkalmazzák. A megtanult szavakat, ugyanúgy mint az anyanyelv esetében, fokozatosan mondatokká formálják, és kialakul a folyamatos beszéd.

Az idegen nyelv korai "tanulása" nem igazi tanulás, inkább nyelvelsajátítás, mely az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamat. A gyermek a nyelvtani szabályokat nem alkalmazza, hanem érzi. Mivel a környezet stresszmentes, szeretetteljes és épp ezért kockázatok vállalására buzdító, a kicsik játékosan sajátítják el az alapokat.

Az anyanyelv és az idegen nyelv szembeállítása, az idegen nyelvnek az anyanyelv rovására történő térnyerése ugyancsak gyakori érv a korai nyelvi fejlesztés ellen. Akik ezt állítják, valószínűleg nem tudják, hogy minden ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Sőt, az az ember, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét is, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek.

Való igaz, hogy a korai nyelvfejlesztés során nem olyan tempóban tesznek szert a gyermekek tényleges célnyelvi tudásra, mint a későbbi időszakban. A készségek kialakulása szempontjából meghatározó az időtényező. A gyermek artikulációs bázisa is csak bizonyos életkor előtt képes rugalmasan idomulni, ez az oka annak, hogy a kicsik szinte akcentus nélkül elsajátítanak egy idegen nyelvet, míg a nagyobb gyerekek vagy felnőttek helyes nyelvtani formák és impozáns szókincs birtokában is többnyire akcentussal beszélnek.

A kisgyerekek számára nem jelent külön megterhelést az, hogy nap mint nap új dolgokkal ismerkednek meg, hisz ők állandóan tanulnak. A korai idegennyelv-fejlesztés legfontosabb jellemzője, hogy tevékenység közben történik. A kisgyermek fő tevékenysége a játék, ezért a nyelvi foglalkozások mindig játékba, értelmes, a gyermek korának megfelelő tevékenységbe ágyazottan jelennek meg. Az ének, a zene, a ritmikus mozgás, a tánc, és a mesemondás mind-mind olyan módon segítik hozzá a gyermeket a nyelvi tudás megszerzéséhez, ami korának megfelelő. A mozgás, a ritmus, a rím élményt okoz.